Neuron Bomba
https://neuronbomba.blog.hu/atom
blfr7@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://neuronbomba.blog.hu/2016/03/30/sainthogizmus
A SaintHogizmus születése
2016-03-30T13:22:27+02:00
2016-03-30T13:22:27+02:00
SaintHog
https://blog.hu/user/860104
<p>Mára annyi információ gyűlt össze az agyamban, hogy úgy érzem, itt az ideje világvallást alapítani. Hogy miért? Hát mert a fellelhetőek célja hogy befolyásolják a világnézetünket a számunkra érthető dolgokban (úgy, mint mit szabad, és mit nem?, hogy álljunk a hétköznapokhoz, stb) továbbá, hogy a számunkra érthetetlen, félelmetes, avagy túl bonyolult kérdésekre túlmisztifikált válaszokat adjon, pedig nem is annyira bonyolult a világ, mint amilyennek néha érezzük, csak magunknak bonyolítjuk. Hát most egyszerűsítem, meglátjuk...</p>
<p><span style="text-decoration: line-through;">Mivel nem célom az emberek irányítása, a SaintHogizmusban nemigen fogsz olyan tételeket találni, ami megpróbálja megmondani, hogy mit csinálj. Viszont attól tartok, rengeteg olyan lesz benne, hogy mit ne csinálj, ha nem akarod, hogy irányítsanak!</span> Szerk: De, mégis. Az embereket már most is irány<span>ítják, úgyhogy kénytelen leszek felszólító módban fogalmazni, de hát végül is ez egy világvallás, hova lennénk parancsolatok nélkül:</span></p>
<p> </p>
<p>1. parancsolat: Ne higgy (nekem se!!!)! Gondolkozz!</p>
<p>Ez talán a legfontosabb, mert mi is a hit? Ha valami olyan dolog mentén szervezed az életed és gondolataid, amiről valaki meggyőzött, hogy ugyan sosem tudhatod, hogy úgy van-e, de ÚGY VAN! Hidd el, és csináld azt! Gondold azt! Az lesz a jó Neked, meg mindenkinek(, aki szintén ezt hiszi, a többieket meg megöljük, megtérítjük, vagy kirekesztjük)!</p>
<p>Részemről nem hiszek semmiben. Tudok dolgokat, és vannak elképzeléseim azokról, amiket nem tudok. Ha hiten kapom magam, igyekszem körüljárni, és Tudássá, vagy Elképzeléssé alakítani. Egyszerű példa: Asszem 10 óra van. Megnézem, és tényleg. Most már Tudom. A másikra pedig: Asszem ha meghalok, semmi más nem marad belőlem, csak az a hatás, amit kiváltottam. A hullámok a vízen. Ez az Elképzelésem, ha odaérek, majd meglátom. (ebben az esetben pont nem látom meg, de a lényeg a lényeg, nem jelentem ki, hogy Tudom, és nem vagyok olyan ostoba, hogy bárkinek elhiggyem hogy tudja, csak mert jól hangzik (megnyugtató, illeszkedik a kultúrámhoz, környezetemhez, stb.), amit mond. [Ezúton is üzenem a halálközeli élmények miatt a lélekben hívőknek, hogy miért, amit álmodsz, b+, az is valóságos, mert "láttad" (hallottad, érzékelted)? Azokról nem is beszélve, a túlnyomó többség mások halál közeli élményei miatt hisznek ebben, c'mon...]</p>
<p>Kifejtés később, avagy érdeklődés esetén...</p>
<p> </p>
<p>2. parancsolat: Gondolkozz, és UTÁNA cselekedj!</p>
<p>Madách említette, hogy a tett halála az okoskodás. Ami tökéletesen igaz, viszont csak gondolj utána a saját tetteidnek... Mennyi vezetett jóra, és mennyit bántál meg? Sok tett gazdája válik <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Darwin-d%C3%ADj" target="_blank">Darwin d<span>í</span>j</a> jelöltté "okoskodás" híján... Sajnos ma is bődületes embertömegek, milliárdok igaz<span>ítják a tetteiket a különféle világvallások középkori, ókori eszméi mentén (gondolkodás helyett). Ha a kedves Ön bármit elhisz az <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Vil%C3%A1gvall%C3%A1s" target="_blank">itt</a> felsorolt vallások könyveinek, hát csak gratulálni tudok. Jó szórakozást a jelenlegi Emberiséghez! És ezalatt nyilván nem arra gondolok, hogy a Buddhisták hülyék, hanem arra, hogy amit Buddha mondott, az akkor és ott lenyűgöző volt, de attól még kivonatolható belőle a lényeg anélkül is, hogy intézményesítenék (ergo nem kell buddhistának lenni hozzá, hogy ne ölj feleslegesen). Képtelenek az emberek arra, hogy "Ez ezt mondta, az azt mondta, én ezt tapasztaltam, ő azt, egy harmadik meg megint mást, hát kialakítok az összesből valamiféle Elképzelést, és aszerint szervezem az életem tovább, amíg valami körülmény nem befolyásolja, hogy változtassak rajta." Inkább elhiszik valamelyiket, és hatalmas agymosott közösségekhez próbálnak tartozni, mert félnek, hogy a Saját-Jelenlegi-Elképzeléseim-Izmusukkal még a végén magukra maradnának. (és itt jönne az agymosás egy "normális" vallásban, miszerint: bezzeg ha mindenki S.J.E.Ista lenne, mennyire boldog lenne a világ, nosza, kényszerítsük rá mindenkire! Pedig hát, nyilván nem. A mai világ nem lehetne ilyen, csak ezzel a konkrét történelemmel. Mindegy, "mi lett volna, ha..." Alkalomadtán majd írok egy utópisztikus sci-fit, ahol mindenki SJEIsta.</span></p>
<p><span>Ami viszont sokkal érdekesebb, hogy mi is jött mostanra össze az agyamban, hogy szerintem miért nem értjük, miért vagyunk. Egyszerű: képtelenek vagyunk rá. Sose leszünk képesek aggyal felfogni, és megfogalmazni, mivel minden mindenre hatással van, és ez annyira bonyolulttá teszi az összképet, hogy csak egyszerűsítéssel, vagy érzékeltetéssel lehet utolérni. Továbbá nagyon fontos a lépték. Nem mindegy, hogy a Világegyetemről, vagy a sárgaborsó főzelékről gondolkozik az ember. És az a helyzet, hogy a sárgaborsó főzelékről SE tudjuk, hogy mi is az tulajdonképpen, hát miért is hiszitek, hogy a Világot meg lehet érteni? Ajánlom Luc Besson Lucy c. filmjét, a scifi lehámozása után roppant érdekes Elképzeléseket fogalmaz meg. Akárcsak Jerome Bixby Az őslakója, pont a vallással kapcsolatban (is).</span></p>
<p><span>Ennyit a befolyásolásról.</span></p>
<p> </p>
<p><span>A lélekről:</span></p>
<p><span>Szerintem nincs. Úgy nincs, ahogy az emberek gondolják, amit annak neveznek, de még misztikusan se nincsen. A lélek fogalmának pár fő célja van: egyszer a haláltól való félelem, másrészről a saját személyiségünk meghatározása. A saját személyiségük megszűnésétől való félelem sarkallta arra az embereket, hogy kitaláljanak valami megoldást rá, hogy hogyan lehetne elkerülni. Mi lenne, hogy az Én tovább létezne a test megszűnésével? De jó lenne! Viszont itt jön be az, hogy mi is az Én? Erről aztán tényleg sokat lehet olvasgatni, de lényegében nem létezik Én, csak egy pillanatnyi elképzelés arról, hogy éppen most hogy is áll az az emberi egyed, amelyiket épp ez az agy működtet. Minden pillanatban más Én van bennem, mivel minden folyamatosan befolyásolja ahogy előre haladok az időben. Amíg, ugye, meg nem halok. Akkor mi marad? Hát a hatás, amit kiváltottam a cselekedeteimmel, és a gondolataimmal. Elég ez nekem? Untig. Valóságos? Meglehetősen, gondolj csak bele:</span></p>
<p><span>A testedet alkotó molekulák kezdetben Anyádból vannak, abból, amit megevett. Aztán, 7-12 év alatt a sejtjeid lecserélődnek újakra, amik meg már azokból vannak, amit Te megettél. Ekkorra már lényegében mindenféle vagy, növények, állatok, és gombák és egyéb élettelenek atomjaiból vagy összerakva. Meghalsz, lebomlasz, és megint eloszlanak az alkotó elemeid a világon. Ez persze mára már nem kéne, hogy meglepő legyen, mert hát ha egy másik ember veséjét Beléd ültetik, az ott működni fog. Akkor az már Te vagy, vagy még a másik ember? Segítek, az már Te vagy. A tény, hogy egybe kaptad, és nem Neked kellett kinövesztened csak az Emberiség vívmányainak dicsősége. És miért vívták ki? Há' mer nehogymá' meghaljak, csak mert leállt a vesém! Szerzek másikat, vagy hasonlóan működő műanyaggal pótolom, mert már megtehetem. Sőt, lassan ott tart a tudomány, hogy növeszthetek sajátot a saját őssejtjeimből egy kis anyag hozzáadásával, és némi labormunkával. Miért is nem érthető akkor, hogy pontosan ugyanez a helyzet a "lelkeddel" is? A szerintem teljesen megnyugtató, kényelmes, és elegáns Elképzelésem ez: Kezdetben, amikor kifejlődsz, az anyád-apád DNS kombója vagy, és már a méhen belül, ahogy a kialakuló érzékszerveid engedik, elkezd az agy kombinálni a tapasztaltakból, és a hozott információkból. Kialakul egy folyamatosan változó Én, ami minden pillanatban (az életed túlnyomó részében legalább is, amikor épp nem vagy "tudat módosult" állapotban) meghatároz. Honnan jön? Hát, a Világ információiból rakod össze. Illetve nem Te rakod össze, az agyad összerakja, és közli Veled: Ez vagy Te! Te meg elhiszed. Pedig ez csak, informatikus allegóriával élve, a software, ami interaktív felületed ad Neked a testedhez (tudat), a háttérben karbantartási műveleteket végez (tudatalatti), és vezérli a hardware-t (a test biokémiai vezérlése). <em>(mellesleg, valójában a számítógép az ember allegóriája, és nem fordítva: mi alkottuk a saját "képünkre". Ezért is humanoid a legtöbb űrlény az elképzeléseinkben, ezért is ismétli magát a történelem) A tény, hogy gondolkozhatsz egyáltalán azon, hogy ki is vagy, az interaktivitás előnye. A hangyáknak nincs ilyen (én tudata), mégis jól működik a társadalmuk. Persze ott van Királynő, de az nem hoz törvényeket. Mégis ugyanúgy háborúznak a területekért, a kajáért, túlélésért egymással, meg a többi fajjal... Ismerős?) </em>És a tény, hogy ájultan az Én gyakorlatilag halott, annak ellenére a test vezérlése nem áll meg, arra enged következtetni, hogy Az Én csakis önmagunk szórakoztatása létezik, a bonyolult agy hozománya. Ami nem áll másból, csak információkat tároló sejtekből, amik kommunikálnak. És itt jön be a lépték: Jé, így működik a világ minden méretben. A rendszer, amiben minden mindennel összefügg, és fraktálosan ismétlődik ha ki-be zoomolunk.</span></p>
<p><span>A Föld teljes ökoszisztémája működésileg pont ugyanolyan, mint egy emberi egyed működése, ami pont olyan, mint egy sejt működése, amikből felépül. Mindegy, honnan nézzük, így működik az Élet. (ezért is vagyok mizantróp, ezért is illik annyira jól az Emberiségre, hogy a Föld a test, az Ember pedig egy vírus rajta, ami épp túlszaporodik, és tejesen átformálja a környezetét a pillanatnyi elképzelései mentén. Ilyen értelemben nem is az Ember, hanem maga a gondolkodás a vírus. Talán ezt is hallottam már valahol...)</span></p>
<p><span>Ez a másik, ami nagyon zavarja az embereket. Annyira jelentéktelenek vagyunk a Világegyetem történetében, amennyire csak lehetséges. Ahogy egy ember is jelentéktelen az Emberiséghez képest. De sebaj, misztifikáljuk ezt is túl, nehogy már el kelljen fogadni, hogy ez van... Mondjuk inkább, hogy minden ember Szent és sérthetetlen, egyedi és megismételhetetlen, belőlem csak egy van, és mindenki másnál fontosabb vagyok magamnak. És persze ez sem igaz teljesen általánosan, mert Pl. Einstein az Emberiséghez képest se volt jelentéktelen, de nem csinált mást, csak az addigi tapasztalatokból jókat tudott kombinálni. Nem feltalálta a relativitást, "csak" megtalálta. Mint ahogy a Föld maga is egy különleges hely a világegyetemben. Itt is anyag van, csak sűrűbben, és bonyolultabban van összekeveredve, ezért érdekes dolgok alakultak ki belőle, aminek az egyik példánya épp ezt gépeli. Lásd még: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Antropikus_elv" target="_blank">Antropikus elv</a> Az Univerzumban létező Föld az Emberiségben élt Einstein. És ahogy Einstein is csak egy bizonyos időszakaszban létezett, a Földdel is ez a helyzet. Mégis, hatással van az, amit ő rakott össze az agyában az utána következő generációkra, nem kis hatással. Ahogy a Föld is jelentős hatással van a Világűrre a Jupiterrel ellentétben, mivel pl. már több másik égitestet "szemeteltünk össze" különféle gépekkel, szondákkal, űrhajókkal, és a többivel. Olyan dolgokat vittünk oda, amik addig nem voltak ott. Apró egyediségeket szórunk szét folyamatosan. Ahogy az agyunk számításainak részeredményeit közöljük a körülöttünk állókkal. Ez persze minimálisan, de megváltoztatja őket, és az ő hatásuk is minket. </span></p>
<p> </p>
<p><span>Az "Aura" ugyanolyan ellenségem, mint a lélek. A tény, hogy folyamatosan sugározzuk a hőt, hormonokat, sőt, még gondolatokat is, mozgatjuk a levegőt magunk körül, a testünk vonzza a többi testet, stb. ez miért nem elég? Illetve tudom, miért: Amit én gondolok, ebben a megfogalmazásban nem ér semmit. Az aura mindjárt értelmet nyer, ha találkozunk egy "aura látóval", mert ő majd megmondja. Pénzért, elismerésért, sikerért, elhanyagolható esetben jó szándékkal, gyógyítási célzattal, de semmi másról nincs szó, csak egy emberről, aki érzékenyebb a metakommunikációra a többinél. Ahogy a jósok a fejlett empátiájukkal megmondják a frankót Rólad ránézésre is. De soha egy jós vagy egy auralátó nem fogja azt mondani, hogy "Ahogy kinézel, meg amit érzékelek Belőled, abból arra tudok következtetni, hogy ezt vagy azt kéne tenned, ha jót akarsz." Illetve pont ezt fogja mondani, csak Te azt hiszed azért, mert pirosat lát körülötted, vagy mert Látja a Jövőt. Ők is pszichológusok, csak más a megfogalmazás.</span></p>
<p> </p>
<p><span>...to be continued.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2016%2F03%2F30%2Fsainthogizmus%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2016%2F03%2F30%2Fsainthogizmus%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2016%2F03%2F30%2Fsainthogizmus%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A SaintHogizmus születése"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://neuronbomba.blog.hu/2016/03/30/sainthogizmus#comments"><img class="item_ctp" src="https://neuronbomba.blog.hu/rss/image/post/id/8545512" border="0" /></a><br /></p>
1
2016-04-01 16:33:43
Neuron Bomba
https://neuronbomba.blog.hu
https://neuronbomba.blog.hu/2010/03/16/jobbalso_kettes_agyfelteke_kedd_hajnalban
jobbalsó kettes agyfélteke kedd hajnalban
2010-03-16T00:55:00+01:00
2010-03-16T00:55:00+01:00
SaintHog
https://blog.hu/user/860104
<p></p><p>Csak hogy gombot varrjak az analógiára, igen hosszan tartó állóháborúba kezdtem az agyammal, amint látható. Illetve pont, hogy nem látható semmi, és ez ennek az eredménye. Pedig tök sokmindenről írhattam volna, csak valahogy sose jutottak a gondolatok a publikálásig. Roppant lustaságról tesz tanúbizonyságot, amikor nem ül le az ember éjjel le is írni, amit gondol. Vagy csak érdektelenség, motiváció hiány? Ugyan, mi motiválhat valakit blog bejegyzések begépelésére saját magán kívül? A Kedves Olvasók? Hisz nekik semmi közük az agyamhoz. Úgymond.</p><p>Nade elkalandozás ide vagy oda, ímé én elbocsájtalak titeket, gondolatokat a Farkasok közé. Annyi minden kavarog folyamatosan a fejemben, hogy nehéz lenne kiragadni egyet. Túl sokminden foglalkoztat egyszerre, és képtelen vagyok gondolati priorizálásra. A barátnőm, a lányom, a lányom pasija, a munkám, a barátaim maradéka, a zene, a gitár, a filmek, az időhiány, a háztartás, a pénz, a kutyáim, a sok-sok átláthatatlan teendőm, az akaraterőért folytatott küzdelem, a megfelelés, a szex, a törődés, az új kütyük, az étkezés, a technológia fejlődése, a hírhiányom szinte az összes témában, a halál, a politika, a játékok, az elhízás, az öregedés, a természet csodálása, a stressz, a mozgáshiány... Most hirtelen ezek. Bármelyikről írhatnék oldalakat. Mind itt vannak éppen. Mind sürgősebbnek érzi magát a többinél, és igyekszik előre furakodni. Mint valami öt perc múlva induló vonatra jegyet váltani kívánő türelmetlen utasok a jegypénztárnál. Mindnek megvan a saját története, hogy miért annyival fontosabbak mindnenki másnál, hogy kétség sem férhet hozzá, hogy a többieknek szó nélkül előre illik, sőt, tanácsos engedniük őket. Még a gondolataim is egoisták. Az én dolgom lenne rendet vágni köztük, de megijedtem a lincshangulatú tömegtől, és visszavonultam. Csak a kémeim jelentenek, hogy mire gondolok éppen. Én biztonságban vagyok itt fent, csak az Országot, és a Népet féltem. Nekem kell irányítanom. Határozottan, de nem parancsolóan. Vicces közhelynek hangzik a Neotontól, vagy kitől, hogy "Neked könnyű lehet, de azért nekem se rossz; Arra gondolok, amire akarok.", de nem ennyire kézenfekvő ez kérem szépen. Én például nem arra gondolok, amire én akarok. Ugyan én vagyok Arthur király, de az országban anarcho-szindikalista közösség van, és hetente mindig más gyakorolja a hatalmat. De csak azok a döntései jogerősek... ésatöbbi. Vannak önálló életet élő témáim, amikre ha nem akarok is gondolok időről időre. Nyilvánvalóan attól, hogy hagyom magam befolyásolni a környezetemtől. Nade ha nem hagynám, katatón is lehetnék. Talán nem kéne ennyire szélsőségesnek lenni. De nem érzem a középutat. Szélsőséges vagyok, de hogyan törekedjek kiegyensúlyozottságra a szélsőség és a komformizmus között, amikor a szélsőségesség miatt csak komformizmusra tudok törekedni? Ez itt a huszonkettes csapdája. Tudom, ez ilyen hogyishíjják. Szofisztika. Arfie, valami kigyulladt! (élő példa az imént említettekre, miszerint úgy döntött a "film" téma, hogy ő jön, és azon kezdtem gondolkodni tejivás közben, hogy nem biztos, hogy szofisztika az a szó ott, csak meg kéne már szerezni a 22-es csapdáját, és megnézni, mert idegesít, hogy nem emlékszem apró részletekre belőle, bedig le tudnám írni a forgatókönyvet amúgy fejből. Milo Minderbinder és a többiek. A lelkész. Hogy a könyvben mennyivel kidolgozottabb a lelkész karaktere, és a vívódásaiból a filmen csak annyi látszik, hogy a [hogy is hívják azt a színészt, Hitchcock moteles filmjében is játszott <mi is a moteles film címe? ... {Nem, a Ragyogás a King, és abban a Jack Nicolson játszott...} mi is... idegesít, megnézem az imdb-n... Psycho, ez az!> Anthony Perkins!]) és már el is vesztettem a fonalat. Miről volt szó? Itt könnyű, vissza tudok olvasni. Nade gondolatban...? Ja igen, a kiegyensúlyozottság. Na arra majd akkor törekszem, ha legyőztem pár könnyebb démonomat. A kiegyensúlyozottság az egyik archdemon. Túl alacsony szintű vagyok, hogy lenyomjam. A köcsögje... Raid partit meg kikből szervezzek...?</p><p>Ennyit arról, miért nem írok. Talán pár egyéb kérdésre is válasszal szolgál.</p><p>Amúgy épp egy arról szóló filmet láttam, hogy az emberek csak akkor szoktak megváltozni, hirtelen megtudják, hogy meg fognak halni. Nagyon szép gondolot, csak az a bajom vele, hogy én mindennap tudom, hogy meg fogok halni. Előbb, vagy utóbb. Akkor engem mi mozdíthat ki a jelenlegi elveszettség-érzésből? Talán a tudat, hogy most élek, most vigyázzak, hogy jól csináljam, hisz a legapróbb hibám megbosszulja önmagát... De ez a két megközelítés is csak két türelmetlen utas, akik jegyre várnak...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2010%2F03%2F16%2Fjobbalso_kettes_agyfelteke_kedd_hajnalban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2010%2F03%2F16%2Fjobbalso_kettes_agyfelteke_kedd_hajnalban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2010%2F03%2F16%2Fjobbalso_kettes_agyfelteke_kedd_hajnalban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=jobbalsó kettes agyfélteke kedd hajnalban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://neuronbomba.blog.hu/2010/03/16/jobbalso_kettes_agyfelteke_kedd_hajnalban#comments"><img class="item_ctp" src="https://neuronbomba.blog.hu/rss/image/post/id/5891006" border="0" /></a><br /></p>
élet
én
gondolat
0
Neuron Bomba
https://neuronbomba.blog.hu
https://neuronbomba.blog.hu/2008/12/19/celtalan_hasztalan_es_erdemtelen_gondolat_790
céltalan, hasztalan, és érdemtelen gondolat
2008-12-19T19:50:42+01:00
2008-12-19T19:50:42+01:00
SaintHog
https://blog.hu/user/860104
<p></p><p> ...céltalan, hasztalan, és érdemtelen gondolatom támadt, amit muszáj lejegyeznem későbbi elemzés céljából... Amúgy nagyon sok ilyenem van, majd meglátom, mennyit érdemes begépelni. ÷] Beszéltem vmikor arról, Saint-Exupéry-re hivatkozva, hogy én valójában mindent értek, és mindennel tökéletesen tisztában vagyok, a kétségeim közepette is érezni szoktam az Igazságot (valamelyiket biztosan a sok közül), vagy a Megoldást, maximum épp aktuálisan nem tudom megtenni, vagy kifejezni. A szavak ehhez kevesek. A tetteket más is befolyásolja, mint maga a tudás. Viszont érzem a lényeget. Egyszerűen tudom. Ámde az a legfőbb gond, hogy még magamnak sem tudom "leírni", az egyszerre sok nézőpontból is szemlélt, morálisan, emberileg, logikailag, érzelmileg általában felettébb ellentmondásos részeredményeket, amiket az agykapacitásom elbír egy-egy probléma kapcsán. Idézeteket olvasgattunk Szamival az imént, sok okos ember okosakat mondott, némelyik vicces, találó, szomorú, klisés, romantikus, vagy nyálas, némely egyszerűen hülyeség, és arra gondoltam, minek is okoskodom én akár szóban, akár írásban, előttem már mindent megmondtak, mindent leírtak, mindent kifejeztek százezerféleképpen, én már csak a százezer-és-egyedik verziót tudom megragadni. Ráadásul a legtöbb ilyen idézet, amire nagy tömegek bólogatnak mosolyogva, hogy mennyire úgy van annyira klisés, anyira közhelyes, hogy szinte felesleges volt elolvasni. Semmivel sem lesz tőlük se több, se okosabb, se bölcsebb az ember. Jól hangzik, bizonyos szituációkban lehet műveltségi felsőbbrendűséget sugározni a puffogtatásukkal, vagy érzelmeket a saját megfogalmazásunk helyett Nagy Elődök szavaival kifejezni, de nyilvánvaló dolgokra mutatnak rá.</p><blockquote><p>Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen. (Albert Einstein)</p></blockquote><p>Még ez tetszett a legjobban. De ez is olyan, mintha azt mondanám, hogy "Nézz fel az égre, és csillagokat fogsz látni!" Vagy hogy "Az ég kék, a víz nedves, a nők hazudnak". Ha én mondok ilyesmit valakinek, az vagy érti, de akkor újat nem ad, vagy nem érti, és akkor teljességgel hasztalan. Akkor meg minek...?</p><p>A másik dolog meg ezzel kapcsolatban az, hogy rájöttem: az én mindent-tudásom, és mindent-értésem is csak rám, és csakis rám vonatkozik, bárki másnak semmitmondó, mivel a múltja a tapasztalatai, a jelleme, az egész ember más. Minden képzetéhez más társul, minden fogalomnak mása jelentése a számára. Azt mondom: körte, a villanyszerelő betekerné, a gyerek megenné, a Fideszes Gyurcsányt dobálna vele, az afrikai árva meghalna a gyönyörűségtől. Márpedig ha valakivel közölni akarok valamit úgy, hogy ő is megértse, ismernem kell az embert (vagy a tömeget, vagy az Eszmét, mindegy), és úgy kell előadnom a mondandóm, az ő szemszögéből kiindulva, hogy azt a hatást érje el, amit szeretnék. Márpedig az ő szemszöge nem feltétlen fedi az enyémet. Tehát amit mondok, az könnyen lehet, hogy csak neki igaz, nekem hazugság. És ugyebár ebben rejlik a közlés hatékonyságának lényege, ez a színtiszta retorika. Ha csak a saját igazam hangoztatom, hülyének néznek, és igazuk van: az ő szemszögükből valószínűleg az én életem, tapasztalataim nagyrésze hülyeség, vagy téves, de mindenképp érdektelen. Átlag emberekről beszélek persze, nem szerettekről. Tehát inkább vagyok hatásvadász, mert gondolkodom, mielőtt kinyitom a számat. És álszentség lenne részemről, ha azt mondanám, csak azért, mert a saját igazamat szoktam hangoztatni, nem vagyok az, mivel csak akkor hangoztatom a saját igazam, ha épp az az, ami az általam kívánt hatást eléri. Ha nem, inkább hallgatok. Nem hazudok ugyan, de nem is mindig mondom meg, amit igaznak gondolok, csak ha "hasznom" származik belőle. Ez egyfajta gyengeség szerintem, vagy gyávaság, de még mindig jobb, mint a demagógnak lenni, vagy számító, hazug, álszent érdekembernek. ... Kicsit elkalandoztam, a lényeg, hogy alig látok rá reális esélyt, hogy amit mondok magamból csak úgy, azt bárkinek is azt jelentené, mint nekem. Pusztába kiáltott szó, ez az én bölcsességem...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2008%2F12%2F19%2Fceltalan_hasztalan_es_erdemtelen_gondolat_790%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2008%2F12%2F19%2Fceltalan_hasztalan_es_erdemtelen_gondolat_790%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2008%2F12%2F19%2Fceltalan_hasztalan_es_erdemtelen_gondolat_790%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=céltalan, hasztalan, és érdemtelen gondolat"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://neuronbomba.blog.hu/2008/12/19/celtalan_hasztalan_es_erdemtelen_gondolat_790#comments"><img class="item_ctp" src="https://neuronbomba.blog.hu/rss/image/post/id/5891007" border="0" /></a><br /></p>
élet
én
gondolat
bölcsesség
ember
0
Neuron Bomba
https://neuronbomba.blog.hu
https://neuronbomba.blog.hu/2008/12/18/koyaanisqatsi_739
Koyaanisqatsi
2008-12-18T13:54:59+01:00
2008-12-18T13:54:59+01:00
SaintHog
https://blog.hu/user/860104
<p></p><p> Na csak megérett bennem egy bejegyzés.</p><p>A téma: a nők. Na meg a férfiak természetesen, de csak az előbbiek vonzatában.</p><p>Kicsit belegondoltam, hogy a közeli-távoli ismerőseim hogy is élik az életüket manapság, és annyira elszomorodtam. A következő nők közvélemény-kutatás-szerű dolgai maradjanak anonimek, aki magára ismer, az jól teszi, ráadásul tessék okulni belőle. Vagy legalább egy elolvasás utáni mély sóhajjal megtisztelni az érintettek kínját, mert hát mindenkit véd a MásvalakiProblémájaPajzs (RIP/riszpekt D.N.A.) sajnos.</p><p>Szinte alig ismerek boldog embert. Nagyon kell gondolkoznom, hogy van-e egyáltalán. Itt van például Jane. Jane házas, (jobb híján és/vagy érdekből,) ámde az együttélés nem köszön, ha nincs szerelem benne... Persze, ott a szerető. Családdal. Nyilván nem hagyja ott őket, miért is tenné "csak" emiatt...? Az otthon nem meleg, és a másikkal is csak a baj van. Ő sem érti meg. Plusz még a kusza, csonka család, szétszéledve, gyűlölettel, megbocsájthatatlan emlékekkel... És itt ez a nyomorult karácsony is. És a halál szele. Jane nem boldog. Sőt...</p><p>Vagy Sue. Aki évek óta romokban heverő házasságából nem szabadul, mindig csak a feszültség otthon. A munkahelyen a kicsinyesség, irigység, aljasság, mint alap háttér. Már ha van munka egyáltalán. Na és a szerető (nyilván családdal)? Még szép, hogy nem érti meg. Persze, hogy önző. Nyilván csak az ő bajai számítanak. Természetesen nincs ott, amikor szükség lenne rá. Egészségi, munkahelyi, anyagi, családi, szerelmi zűrök egyszerre. Így záróakkordnak Karira. Boldog új évet, indeed...</p><p>Aztán Kate. Párja által magára hagyva indok nélkül. Már-már büntetőjogi-szintű zaklatásnak kitéve nap mint nap a munkahelyén. A halál szele, a túlzott aggódás, és féltés, azt ezt magával vonó szorongás, és semmi "vigasz". Minimális elismerés, maximális odaadás. Már szinte semmit el nem várva. Egy túlérzékeny nő a mai kegyetlen világban. Rossz korba születve. De fog-összeszorítva törve előre, és erős marad. Mert muszáj. De meddig bírja így az ember...?</p><p>Továbbá Gina. Csalódva a családban. Csalódva a szerelemben. Csalódva a barátságban. Akinek szinte semmije sincs, mégis folyamatosan elvesznek tőle mindent. Ő mindenkit megért, és mindenkit meghallgat. De Őt nem ismeri szinte senki. Nem kérdezik meg, mi baj. Azt hiszik erős. Azt hiszik, vidám. Hogy mindene megvan. Nem értékelik eléggé se otthon, se a munkában, se a családban, se barátként. Aki már elvesztette, tudja, mekkora hibát követett el. Aki még nem, az meg majd megtudja... De késő lesz. És Őt akkor ez már nem boldogítja. Attól még magányos marad.</p><p>Valamint Vicky. Abba a szintű magányba taszítva, ami egy Hozzá hasonlóan szeretet-függő nőnek szinte elviselhetetlen. A kilátástalanság görcsével, a lehetőségek hiányával, magára maradva egy üres lakásban. Céltalan szeretettel a szívébe szorulva. Emlékektől nyomasztva. Csalódottan... Értetlenül állva a jövő előtt.</p><p>Nem beszélve Jenniferről, akinek az életéből készülhetne egy folytatásos melodráma, ami megnyerhetné az "a film után legtöbben kardjukba dőlők száma" díjat. Akit az élet mindig kecsegtetett, és mindig át is baszott azonmód a lehető legkegyetlenebb eszközökkel, amiket csak talált. Nyilván leginkább pasik által közvetítve. Amikor az Élet a naiv optimizmusra eseményről eseményre haladva konzekvensen rácáfol. A mindig van lejjebb érzés. Ez a nő kihasználva, megalázva, meghurcolva, bántva, zaklatva, semmibe véve, ellehetetlenítve a családtól, túláradó szeretetének elnyelése, ám semmit sem viszonzása mellett, teljes kilátástalanságának fényében is emelt fővel, optimistán, mindent félretéve csak megy előre, és nem adja fel. Egész ritkán omlik össze. És mindig összeszedi magát. De közben nap mint nap halványul a szemében az a csillogás, és csak remélni tudom, hogy nem fog kialudni.</p><p>Ne feledkezzünk meg Carla-ról sem. Túl egy agresszív, vérlázítóan tahó férjen. Megmenekülve, de mégis kiszolgáltatva. Most szertve, de mégis bántva. Önérzettel, büszkeséggel, de olyan szituációban, amikor az ember a leginkább támaszra szorul, de közben Neki is maximálisan támaszt kellene nyújtania. A tűrőképesség határáig mindent megtéve szeretteiért.</p><p>Vagy ott van még Gloria. Az élet legmélyebb bugyrából felküzdve magát a gyermekével egy szerethetetlenül gyerekes, gyenge pasival, majd újrakezdve mindent egy ellentmondást nem tűrő, erős, de mégis gyerekes pasival. A szerelembe menekülve, mindent mást figyelmen kívül hagyva. Ő legalább most boldog. Még. Látszólag... Amíg az Idő nem igazolja döntéseinek helytelenségét.</p><p>Végül, de nem utolsó sorban Suzie. Aki mindig küzd, és határozott, és állhatatos, de mégis telnek az évek, és mégse jön be Neki az élet. Akit mindig sújt valami olyan szerencsétlenség, ami "csak mással szokott megtörténni". Akinek erejéből csak szinten tartásig futja, de valahogy sose lesz "jó". Szélmalom harcot vívva az Élettel. Egyenlőre döntetlenül.</p><p>És még annyi, de annyi általam felületesebben ismert, de egytől egyig paraszt, gyökér, ostoba, önző, buta, agresszív, alkesz avagy csak simán gáz pasival/férjjel megáldott nő, asszony, vagy lány. Vagy a megannyi magányos, elkeseredett, csalódott szív. Kilátástalan sorsok. Elviselhetetlen családok.</p><p> </p><p>Ti férfiak, Ti teremtés kibaszott koronái! Mi a lófaszt csináltok, hogy így élnek a nők körülöttetek? Mi gátol meg Titeket abban, hogy odafigyeljetek rájuk, vagy ne adj isten megadjátok nekik, amit csak Tőletek kaphatnak meg? Önzőség? Macsóság? Ostobaság?Saját bajaitok? Szedjétek már össze magatokat! Attól, hogy ilyen a világ, még nem feltétlenül kell hátra dőlve, karba tett kézzel azonosulni vele! És egy boldog nő Mellettetek sokkal többet adna, mint amennyit hiszitek, hogy visszakaptok a befektetett energiátokból!</p><p>Becsüljétek meg őket! Még ha hirtelen nem is tudnak mit kezdeni vele. Még ha látszólag nem is érdemlik meg éppen. És akkor is, ha nehéz. Akkor is, ha nem követelik. Higyjétek el, hiányzik nekik. És biztos, hogy megérdemelnék...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2008%2F12%2F18%2Fkoyaanisqatsi_739%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2008%2F12%2F18%2Fkoyaanisqatsi_739%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2008%2F12%2F18%2Fkoyaanisqatsi_739%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Koyaanisqatsi"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://neuronbomba.blog.hu/2008/12/18/koyaanisqatsi_739#comments"><img class="item_ctp" src="https://neuronbomba.blog.hu/rss/image/post/id/5891008" border="0" /></a><br /></p>
élet
férfiak
nők
világ
sors
0
Neuron Bomba
https://neuronbomba.blog.hu
https://neuronbomba.blog.hu/2008/11/26/politoxikomania_967
Politoxikománia
2008-11-26T15:26:00+01:00
2008-11-26T15:26:00+01:00
SaintHog
https://blog.hu/user/860104
<p></p><p>Politoxikománia</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2008%2F11%2F26%2Fpolitoxikomania_967%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2008%2F11%2F26%2Fpolitoxikomania_967%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2008%2F11%2F26%2Fpolitoxikomania_967%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Politoxikománia"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://neuronbomba.blog.hu/2008/11/26/politoxikomania_967#comments"><img class="item_ctp" src="https://neuronbomba.blog.hu/rss/image/post/id/5891009" border="0" /></a><br /></p>
blog
bro
skulo
politoxi
0
Neuron Bomba
https://neuronbomba.blog.hu
https://neuronbomba.blog.hu/2008/11/26/emesztheto_godor_566
Emészthető gödör
2008-11-26T15:19:18+01:00
2008-11-26T15:19:18+01:00
SaintHog
https://blog.hu/user/860104
<p></p><p>Hallgatva az idők szavára átköltöztem ebbe a blogba. Mostanában úgyis van kedvem írkálni, itt a tél is, meg minden... ÷] Ez lesz a helye azoknak a rész-megoldásoknak, amiket nap mint nap kieszelek az Élet, és Világegyetem örök problémáira, amikre valójában tudom (legalább is érzem) a megoldását, csak túl szövevényes ahhoz, hogy írásban, vagy szóban közölni lehessen őket. Időnként azért sikerül összefoglalnom ezt-azt emészthető formában, majd bedobálom őket ide. Ahogy azt már a bátyám blogjába beoltottam:</p><blockquote><p>Amúgy meg ügyesen kell nézőpontot választani... Csakis Saint-Exupéry nézőpontjával tudok azonosulni, miszereint ne próbáld meg szavakkal kifejezni, amit érzel, mert a szó nem jelent, csak jelöl. Másvalakinek mást jelentenek ugyanazok a szavak, így nem fogják megérteni, amit közölni akarsz.<br /> </p></blockquote><p>Mindenesetre ledobom a neuron-bombáimat, és meglátjuk mekkora lesz a lökéshullám. ÷]</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2008%2F11%2F26%2Femesztheto_godor_566%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2008%2F11%2F26%2Femesztheto_godor_566%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fneuronbomba.blog.hu%2F2008%2F11%2F26%2Femesztheto_godor_566%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Emészthető gödör"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://neuronbomba.blog.hu/2008/11/26/emesztheto_godor_566#comments"><img class="item_ctp" src="https://neuronbomba.blog.hu/rss/image/post/id/5891010" border="0" /></a><br /></p>
élet
gondolat
világ
háló
szavak
0
Neuron Bomba
https://neuronbomba.blog.hu