Hallgatva az idők szavára átköltöztem ebbe a blogba. Mostanában úgyis van kedvem írkálni, itt a tél is, meg minden... ÷] Ez lesz a helye azoknak a rész-megoldásoknak, amiket nap mint nap kieszelek az Élet, és Világegyetem örök problémáira, amikre valójában tudom (legalább is érzem) a megoldását, csak túl szövevényes ahhoz, hogy írásban, vagy szóban közölni lehessen őket. Időnként azért sikerül összefoglalnom ezt-azt emészthető formában, majd bedobálom őket ide. Ahogy azt már a bátyám blogjába beoltottam:
Amúgy meg ügyesen kell nézőpontot választani... Csakis Saint-Exupéry nézőpontjával tudok azonosulni, miszereint ne próbáld meg szavakkal kifejezni, amit érzel, mert a szó nem jelent, csak jelöl. Másvalakinek mást jelentenek ugyanazok a szavak, így nem fogják megérteni, amit közölni akarsz.
Mindenesetre ledobom a neuron-bombáimat, és meglátjuk mekkora lesz a lökéshullám. ÷]
